Egy fővárosi virágüzlet tapasztalt, 40-es éveiben járó üzletvezető-helyettese egyedül dolgozott az üzletben. Megérkezett a friss virágáru, ezért két köteg rózsát vitt le a pincében kialakított hűtőkamrába.
A pincébe egy padlóból felfelé nyíló fa csapóajtón és egy kilencfokos lépcsőn keresztül lehetett lejutni. Visszafelé jövet egyik karjában vitte a virágokat, másik kezével a kapaszkodót fogta. A lépcső közepén járt, amikor megtörtént a baj.
A felnyitott csapóajtó váratlanul kiszabadult a rögzítésből és teljes erővel visszacsapódott. Egyenesen a dolgozó fejére.
Az ütéstől elvesztette az egyensúlyát, lecsúszott a lépcsőfokokon, majd sokkos állapotban terült el a pince padlóján. És ami különösen elgondolkodtató: egyedül volt az üzletben.
Fejsérüléssel és zúzódásokkal saját magának kellett felkapaszkodnia a pincéből és telefonon segítséget hívnia. Végül traumatológiára került, agyrázkódás gyanújával.
Vajon tényleg maga a csapóajtó volt a legnagyobb probléma? Vagy az, hogy egy munkahelyi közlekedési útvonalon egy többkilós ajtó egyetlen rögzítés hibája miatt bármikor a lépcsőn közlekedő ember fejére zuhanhatott?
Munkavédelmi szakvélemény
A leírt esetben egy fővárosi dísznövény- és virágkereskedelmi vállalkozás tapasztalt üzletvezető-helyettese szenvedett balesetet, miközben a frissen érkezett virágárut vitte a pincében kialakított hűtőkamrába.
A pincébe egy padozatból felfelé nyíló fa csapóajtón és egy kilencfokos lépcsőn keresztül lehetett lejutni. Amikor a dolgozó visszafelé haladt a lépcsőn, a nyitott csapóajtó kiszabadult a rögzítéséből és visszacsapódott. Az ajtó fejbe ütötte a munkavállalót, aki elvesztette az egyensúlyát és lecsúszott a lépcsőn.
Munkavédelmi szempontból az eset több olyan veszélyforrásra is rámutat, amelyet megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel kezelni lehetett volna.
A legfontosabb probléma: a csapóajtó biztonságos rögzítése
Egy lépcső felett elhelyezkedő, felfelé nyíló csapóajtó önmagában jelentős veszélyforrás. Ha az ajtónak nyitott állapotban kell maradnia, akkor olyan kialakításra és rögzítésre van szükség, amely megakadályozza annak váratlan visszacsapódását.
Ebben az esetben a rögzítés megszűnése közvetlenül vezetett a balesethez. Felmerül tehát a kérdés: mi történik, ha az elsődleges rögzítés meghibásodik?
Egy biztonságosan kialakított rendszerben célszerű olyan műszaki megoldást alkalmazni, amely egyetlen rögzítőelem hibája esetén sem engedi, hogy a súlyos ajtó kontrollálatlanul visszazuhanjon.
A lépcső és a csapóajtó együtt különösen veszélyes
A probléma nem pusztán az volt, hogy az ajtó visszacsapódhatott. Alatta közvetlenül egy kilencfokos lépcső helyezkedett el. Ez azt jelentette, hogy az ajtó ütése után egy második veszély is azonnal megjelent: a leesés, illetve lezuhanás lehetősége.
Pontosan ez történt. A dolgozó elveszítette az egyensúlyát és végigcsúszott a lépcsőfokokon.
Egyetlen műszaki hiba tehát több egymást követő baleseti eseményt indított el: visszacsapódó ajtó → fejet ért ütés → egyensúlyvesztés → leesés a lépcsőn.
Ez jól mutatja, miért fontos a munkavédelemben nemcsak az elsődleges veszélyt, hanem annak lehetséges következményeit is vizsgálni.
Anyagmozgatás a lépcsőn
További kockázatot jelentett, hogy a munkavállaló virágkötegeket vitt magával. Az egyik karjában az árut tartotta, miközben másik kezével kapaszkodott.
Lépcsőn történő rendszeres kézi anyagmozgatásnál érdemes megvizsgálni, hogy a dolgozó biztonságosan tud-e közlekedni, megfelelően látja-e a lépcsőfokokat, tudja-e használni a kapaszkodót, illetve szükség van-e más áruszállítási megoldásra.
Mi történik, ha az egyedül dolgozó munkavállaló nem tud segítséget hívni?
Ebben az esetben a sérültnek a fejsérülés és a zuhanás után sikerült saját erejéből felkapaszkodnia és telefonon segítséget kérnie. De könnyen elképzelhető ennél súlyosabb helyzet is.
- Mi történik, ha elveszíti az eszméletét?
- Mi történik, ha olyan sérülést szenved, amely miatt nem tud felállni?
- Mennyi idő múlva veszi észre valaki, hogy baj történt?
Az egyedül végzett munkánál ezért azt is érdemes előzetesen átgondolni, hogyan történik a segítségkérés és a mentés egy baleset esetén.
Mit kellett volna tenni?
A baleset megelőzésének egyik legfontosabb eleme a csapóajtó biztonságos műszaki kialakítása és megfelelő rögzítése lehetett volna. Emellett célszerű megvizsgálni:
- a csapóajtó rögzítésének és biztonsági elemeinek rendszeres ellenőrzését,
- egy másodlagos biztosítás alkalmazásának lehetőségét,
- a lépcső biztonságos kialakítását,
- az árumozgatás módját,
- valamint az egyedül végzett munka esetére kialakított segítségkérési rendszert.
A munkavédelem egyik legfontosabb kérdése ugyanis nem az, hogy: „Normál esetben működik-e?"
Hanem az: „Mi történik, ha egyetlen alkatrész meghibásodik?"
Ebben az esetben egy rögzítés hibája elegendő volt ahhoz, hogy a dolgozót fejbe üsse egy súlyos ajtó, majd lezuhanjon a lépcsőn.
Átgondolta már, mi történik, ha egyedül dolgozó munkavállalója nem tud segítséget hívni?
Az E-Munkabiztonság platformja segít kialakítani és dokumentálni az egyedül végzett munkára vonatkozó szabályokat, a kockázatértékelést és az oktatást a kereskedelmi egységekben is.
Ingyenes bemutatót kérekAz esetleírás alapján készült általános munkavédelmi tájékoztatás. Egy konkrét munkabaleset okainak és felelősségi viszonyainak megállapításához az eset valamennyi körülményének vizsgálata szükséges.