Egy kivitelező cég 40-es évei végén járó raktári logisztikusa dolgozott egy alföldi kisváros új lakóparkjának építkezésén. Szabályos védőlábbeli. Sisak. Rutinszerű munkanap.
Egy nagyobb raklapos szállítmány érkezett, amelynek daruzásához segítségre volt szüksége. Elindult megkeresni a pinceszinten dolgozó darukötöző kollégákat.
Csakhogy a helyiséghez vezető útban volt egy mindössze egysornyi téglából álló válaszfal. Nem egy kétméteres akadály. Nem egy veszélyes gép. Egyetlen téglasor.
A dolgozó megpróbálta átlépni. Megbotlott benne. Elveszítette az egyensúlyát, előrezuhant a rendezetlen munkaterületen, és teljes testsúlyával a bal könyökére érkezett a betonon.
A könyöke eltört. A helyszíni ellátás után kórházba szállították, ahol zárt törést állapítottak meg.
Valóban a rossz lépés okozta a balesetet? Vagy inkább az a kérdés: miért kellett egy munkavállalónak egy téglafalat átlépnie ahhoz, hogy eljusson a kollégáihoz?
A sisak és a munkavédelmi cipő fontos. De egyik sem akadályozza meg, hogy valaki elessen egy rosszul kialakított közlekedési útvonalon.
Munkavédelmi szakvélemény
A leírt esetben egy kivitelező cég raktári logisztikusa szenvedett balesetet egy új építésű lakópark munkaterületén. A dolgozó egy nagy tételű raklapos szállítmány daruzásához keresett segítséget, ezért elindult a pinceszinten dolgozó darukötöző kollégákhoz.
A helyiség megközelítéséhez azonban egy egy sor tégla magasságú válaszfalat kellett átlépnie. A munkavállaló megfelelő védőlábbelit és sisakot viselt, ennek ellenére az átlépés közben megbotlott a téglasorban. Elvesztette az egyensúlyát, előrezuhant, majd bal könyökével a kemény betonpadozatra érkezett. A becsapódás következtében zárt könyöktörést szenvedett.
A legfontosabb kérdés: miért kellett átlépni a falat?
Első látásra egyszerű botlásos balesetről beszélhetünk. A dolgozó átlépett egy akadályt, megbotlott és elesett.
Munkavédelmi szempontból azonban érdemes eggyel korábban feltenni a kérdést: miért vezetett a munkavállaló által használt útvonal egy épülő téglafalon keresztül?
Ha egy munkavégzéshez rendszeresen meg kell közelíteni egy adott területet, annak biztonságos megközelíthetőségét is biztosítani kell.
A védőeszköz önmagában nem old meg mindent
A dolgozó az előírt egyéni védőeszközöket használta. Sisakot és megfelelő védőlábbelit viselt. Ez azonban jól mutatja az egyéni védőeszközök korlátait.
A védőlábbeli csökkenthet bizonyos sérülési kockázatokat, de nem teszi biztonságossá a rosszul kialakított közlekedési útvonalat. A sisak pedig különösen fontos egy építkezésen, de egy előrezuhanásnál nem védi meg a dolgozó könyökét, vállát, csuklóját vagy térdét.
A munkavédelem ezért nem kezdődhet és nem végződhet azzal, hogy: „Kapott sisakot és munkavédelmi cipőt."
A botlásveszélyt lehetőség szerint meg kell szüntetni
Egy építési munkaterület természetesen folyamatosan változik. Egyik nap még szabad egy közlekedési útvonal, másnap már fal, építőanyag, gép vagy más akadály kerülhet oda.
Éppen ezért különösen fontos a közlekedési útvonalak folyamatos ellenőrzése és szükség szerinti módosítása. Ha egy téglasor keresztezi a dolgozók rendszeresen használt útvonalát, meg kell vizsgálni, hogyan lehet biztonságos átjárást kialakítani vagy másik útvonalat kijelölni.
A rendezetlen munkaterület tovább növelheti a sérülés súlyosságát
A történetben nemcsak maga a téglasor jelentett kockázatot. A dolgozó egy rendezetlen építési területen veszítette el az egyensúlyát.
Egy botlás következménye nagymértékben függ attól is, hogy mire esik rá az ember. Építőanyagok, törmelékek, kiálló szerkezeti elemek vagy szerszámok jelenléte egy egyszerű elesés következményeit jelentősen súlyosbíthatja. Ebben az esetben a dolgozó könyöke közvetlenül a kemény betonpadozatnak csapódott, ami töréshez vezetett.
A biztonságos közlekedés is a munkafolyamat része
Gyakori tévedés, hogy csak azt tekintjük veszélyes munkának, amikor valaki gépet kezel, magasban dolgozik vagy nehéz terhet mozgat.
Pedig a munkahelyi balesetek jelentős része ennél sokkal hétköznapibb helyzetben következik be: járás közben.
Egy munkavállalónak egy műszak alatt akár több kilométert is kell mozognia a munkaterületen. Ezért a lépcsők, átjárók, folyosók és közlekedési útvonalak kialakítása ugyanúgy része a biztonságos munkakörnyezetnek, mint a gépek vagy az egyéni védőeszközök.
Mit kellett volna tenni?
Elsősorban azt kellett megvizsgálni, hogy szükséges volt-e egyáltalán a téglasoron keresztül közlekedni. Lehetséges intézkedések lehettek volna:
- biztonságos közlekedési útvonal kijelölése,
- megfelelő átjáró kialakítása,
- a botlásveszélyes terület egyértelmű jelölése,
- a munkaterület rendezettségének biztosítása,
- a közlekedési útvonalak rendszeres ellenőrzése,
- valamint a munkafolyamatok olyan megszervezése, hogy a dolgozóknak ne kelljen épülő szerkezeti elemeken átlépniük.
A történet legfontosabb tanulsága: nem kell magasból lezuhanni ahhoz, hogy valaki súlyosan megsérüljön. Néha egyetlen téglasor is elég.
A jó munkavédelem pedig nem azt kérdezi: „Miért nem emelte magasabbra a lábát?"
Hanem azt: „Miért kellett egyáltalán átlépnie rajta?"
Átgondolja már, hogy közlekedési útvonalai és rendezettsége megfelelnek-e a munkavédelmi elvárásoknak?
Az E-Munkabiztonság platformja segít azonosítani és dokumentálni az építési munkaterületek közlekedési kockázatait — és automatizálja az oktatást az új helyszíni veszélyekről is.
Ingyenes bemutatót kérekAz esetleírás alapján készült általános munkavédelmi tájékoztatás. Egy konkrét munkabaleset okainak és felelősségi viszonyainak megállapításához az eset valamennyi körülményének vizsgálata szükséges.